Rétesfesztiválon jártunk

Bizony,ez már az én tányéromon illatozó mai desszert.
Tegnapról van,de még ma is nagyon finom. Újszentivánon jártunk,az évente megrendezett Rétesfesztiválon. A Szegedhez nem messze fekvő határmenti kisközség egyik félreeső szegletében péntek óta nagy a sürgés. A közeli,rózsáiról híres Szőreg,,valamint Szeged,Mórahalom,Tiszasziget képviseltette magát,sőt Somogyból, Mesztegnyőről is érkeztek ügyeskezű csapatok,élükön igazi szakértőkkel. Voltak az idősek,és fiatal nemzedékből egyaránt. Égett a kezük alatt a munka,látszott,gyakorlott mesterei a réteskészítésnek. Több csapat indult,ugyanis igazi verseny folyik a különböző manufaktúrák között. A mai versenyen mi sajnos nem tudunk ott lenni,amit igazán sajnálok,mert nagyon kíváncsi lettem volna.De tegnap sem csalódtunk,mert nagyon sok finom rétest kóstoltunk,és végignézhettük a réteskészítés fázisait.Nem kell nagy sokadalomra gondolni,amolyan kis családias összejövetel ez,persze azért voltak érdeklődők szép számmal. Mint az ilyen eseményeken lenni szokott,képviseltették magukat a vásári hangulatot hozó árusok,kifőzdések. Pár képpel szeretnék egy kis ízelítőt adni a látnivalókból
Finom sajtokat lehetett vásásrolni,kóstolni.Különbőző érlelésű,ízesítésű portékát láttunk.

Voltak igazi tartósítószermentes,házias főzésű lekvárok,a legkülönfélék. Ebből vásároltunk is,igaz kissé borsos ára volt,de nem tudtam ellenállni a feketeáfonyának,a csalánnak,a somnak. Még lezárva állnak,de ellenállhatatlan csábítást érzek irányunkban!

Persze, a vásári portékák sem maradhattak el,kézzel készített bábok,fazekasremekek. Szólnom kell ezekről,az alsó képen lévő hatalmas járgányokról,ami kb.40 szelíd motoros alatt dübörögtek. Bemutatták mit tudnak,nagyon tetszett!

Az esemény gasztrovonatkozása sem elvetendő,ínycsiklandozó illatok,és látvány fogadta az erre haladókat

Visszatérve a rétesekhez,a csapatok méltán büszkék munkásságukra,ilyen trófeáknak a tulajdonosai.

A különböző standok kínalatai:káposztás,tökös-mákos,meggyes,túrós,almás.

A legérdekesebb,legrészletesebb folyamatott itt láttuk. Ez az idős néni korát meghazudtoló módon pörgette,forgatta a kezei között a tésztát,és az engedelmesen alakult hatalmas hófehér terítővé. Beszéltem vele,azt mondta,még nem fáradt el,pedig ma már a 6.kg lisztből készíti megállás nélkül a finomságokat. Minden ott,helyben készült, a töltelékekhez az alapanyagokat ott készítették elő. Almát reszeltek,meggyet bontottak,káposztát gyalultak. Minden friss volt. Hét réteg tészta volt a kezében a néninek. Háromszor körbepörgette ,és már húzta is.

Alig lehetett megkülönböztetni a terítőtől.

Bele a finom töltelék.

Nem sokat ,csak kettőt hajtott rajta.

És a csodás végeredmény.

Nagyon tetszett az egész ,igazi családias légkörben zajlott minden,nagyon kedvesen válaszoltak a kérdésekre,amit a látogatók intéztek hozzájuk.

Mi pedig jóízűen elfogyasztottuk a madárlátta réteseket ebéd után.